Bíbor Kata
(Beregszász, 1970. május 20.)
Véletlenek sorozata volt, hogy elkezdtem verseket írni, de mivel a véletlenekben nem hiszek, valahol biztosan meg volt írva. Ahogy az is, hogy 2008-ban rátaláltam a Poetra.
A kezdetektől vallom: "Amit nem bír el a szív, azt ki kell engedni. Szárnyakat adva a szépre, és szárnyakat adva a bent fájón verdesőre egyaránt. Hadd szálljanak, szabadon."
Számomra a versek: egy menedék. Egy olyan hely, ahol magam lehetek, egy saját világban, és a szó szoros értelmében is önmagam.
Egyszer azt mondtam: "nem voltam egyedül, mert írtam", és ez az egyik legjobb dolog, amit az írás által kapok."
Nyomtatásban megjelent verseim:
Véletlenek sorozata volt, hogy elkezdtem verseket írni, de mivel a véletlenekben nem hiszek, valahol biztosan meg volt írva. Ahogy az is, hogy 2008-ban rátaláltam a Poetra.A kezdetektől vallom: "Amit nem bír el a szív, azt ki kell engedni. Szárnyakat adva a szépre, és szárnyakat adva a bent fájón verdesőre egyaránt. Hadd szálljanak, szabadon."
Számomra a versek: egy menedék. Egy olyan hely, ahol magam lehetek, egy saját világban, és a szó szoros értelmében is önmagam.
Egyszer azt mondtam: "nem voltam egyedül, mert írtam", és ez az egyik legjobb dolog, amit az írás által kapok."
Nyomtatásban megjelent verseim:
- Poet évkönyvekben 2008., 2009., 2010.
- Magasztos ihletés 2011.
- Újjászületés antológia 2011.
- Poet antológia 2007-2012.
- Tékozlók és kuporgatók antológia 2013.
- Száz szerelmes vers 2009., 2010.
- Aranyceruza Száz rajz és gondolat az emberről 2010.
- Aranyceruza Rajzok és gondolatok a természetről 2010.
- pár versem a nyíregyházi napilapban 2014.
- és egy versem a "Gemencei színek" fotóalbumban 2009.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése