Zelenka Brigitta

"Erdővidék az én hazám,
Katonának szült az anyám,
Vadgalamb búgásán,
Zőld erdő zúgásánNevelt fel jó apám."


Kríza János eme mottójával indítanék.
A nagy mese-és népdalgyűjtő, költő és unitárius püspök szülőfalujában Nagyajtán születtem, Székelyföldnek abban a szögletében, ahol minden erdei tisztáson és faluvégen borvízforrás fakad, és bársonyos éjszakákon, amikor csenddé símul a lét, csillagokat szór Csaba királyfi vitézeivel a Hadak Útján. Ez a Táj a Szülőföld, bár 35 éve választott Hazámban, Németországban élek, máig meghatározza a költészethez való viszonyulásom.

Eddig csak olvastam,2-3 éve írok is verseket.
Rozsnyói Ferenc
(Debrecen, 1973. augusztus 18.)

Azt hiszem, szerencsésnek mondhatom magam, mert művészetkedvelő családban nőttem fel,
rengeteg könyv között, így már kisgyermekként is sokat olvastam.
A versírás felé, csak jóval később, főiskolás koromban fordultam, itt is köszönöm ezt csalfa
múzsáimnak. Akkor egy pár versem megjelent az iskolai újságban, de nem folytattam az írást.
Foglalkoztam sok mindennel, koptattam az iskolapadot, legutóbb jogász szakon szereztem diplomát.
Jó négy-öt esztendőnként elkezdtem újra írogatni, néha csak azért, hogy a kimondatlan, vagy épp
kimondhatatlan szavak legalább a papírra folyhassanak. Próbálkoztam prózai alkotások, színdarabok
írásával is, de itt is sok befejezetlen mondat maradt.
Sok vers és verstöredék pihent eddig a fiókomban, talán már megértek arra, hogy publikáljam őket.
Szabó Ila


Kicsi koromtól kezdve a papír és a ceruza volt a legkedveltebb játékszerem, 5 éves koromban már írtam és olvastam. A tiszta papír mindig valami szép ígéretét hordozta és hordozza számomra, a vágyat kelt bennem, hogy írjak rá valamit. Gondolkodni is csak ceruzával a kezemben tudok, és mindig ceruzával alkotok. Talán azért, hogy ha nem tetszik a megfogalmazott mondat, kiradírozhassam, és csak értékek maradhassanak a féltett papíron.

Érzékeny lelki membránom leginkább a szomorú, elmúlás-ízű, rezignált hangulatokat vette. Ezért is lett kedvenc évszakom az ősz. A zenében is a lassú, ám nagy érzelmi amplitudókat bejáró művek tetszenek, de szeretem az intelligens humort is.

Első verseim a ’80-as években jelentek meg a Békés Megyei Népújság Köröstáj rovatában. 

Mentoromként első verseskötetemet Sass Ervin békéscsabai költő és újságíró szerkesztette, mely az akkori Városi Tanács gondozásában jelent meg 1990-ben Cím nélkül. 

1993-ban Futóhomok címmel megjelent a második kötetem, majd

1996-ban Mégis szép címmel a harmadik, mindkettő magánkiadásban.

2000-ben egy gyűjteményes kötet került kiadásra Hétköznapi advent címmel a Tevan kiadó közreműködésével, mely már a 2. kiadását kiegészítve, bővítve is megélte. 

Néhány versemet a barátaim Csigér István, Gulyás Levene, Hajtman Ildikó, Pribojszki Mátyás zenésítették meg. 

Hajtman Ildikóval közös CD anyagunk is megjelent, mely a verseimből készült zenés összeállításokat tartalmazza.

Mostanában már nem írok verseket, úgy érzem, megírtam, amit akartam. Az elmúlt időszakomban prózai alkotásokba kezdtem, melyekben a gyerekkoromat, a nagyszülőket és szüleimet szeretném megörökíteni, valamint néhány szerelemet.
Zsefy Zsanett

Debrecenben születtem és élek, házasságban. Két felnőtt fiunk van. Boldog gyermekkorom példaképei szüleim voltak. Édesanyám szeretete, toleranciája, betegsége ellenére is örök vidámsága, irodalomszeretete, édesapám állandó tettrekészsége, amit mindig valós tettek követtek, örök tudásvágya - felnőtt fejjel is állandóan képezte magát -, kitartása, precizitása volt követendő előttem.
Általánosban kórusban, trióban énekeltem, hét évig hegedülni tanultam, - ami inkább csak a zeneszeretet elmélyítéséhez volt elegendő - . Rajzoltam, festettem, de ez utóbbi képességem kibontakoztatására, budapesti tanulmányokra már nem futotta egy keresetből. Így a KLTE Gyakorló Gimnáziumába jelentkeztem és érettségiztem fizika-kémia szakon. Ezt követően 1969 - ben - a mai TEVA Gyógyszergyár elődjénél, a BIOGAL-ban kezdtem el dolgozni, miközben vegyésztechnikusi oklevelet is szereztem Furcsa, de soha nem akartam - hiába voltam kémiából is jeles - vegyészettel foglalkozni. Ennek ellenére már az első hónapokban megpecsételődött a sorsom: a kutatás területén annyi érdekességet, szépséget találtam, s nem utolsó sorban egy manapság már ritka jelenséget: egy fantasztikusan összetartó, tettre kész csapatot, hogy - szüleim bánatára - letettem az orvosi pályáról.
Ekkortájt kezdtem el komolyabban verseket írni... Az olvasás szeretetét szüleimnek, az irodalom, s azon belül a versekhez vonzódásomat - így visszatekintve - Dr.Kiss Tamás költő tanáromnak tulajdonítom.

Miután az utolsó másfél évtizedben végzett környezetvédelmi előadói, és labortechnikusi munkám nyugállományba vonulásommal már csak emlék maradt, újra előjött a vágy - s az internet meg is adta a lehetőséget -, hogy írogassak, s azt másokkal is megosszam. Jelen voltam, és vagyok több portálon, internetes újságban. Hangzottak el verseim az Origó-Ház Rádió Mecsekszabolcs műsoraiban, találkozókon, esküvőn, és kértek el verset iskolai rendezvényre (szavalóversenyre) is. Újabban pár versemet videón is lehet olvasni, vagy hallgatni a You Tube csatornán, és néhányat megzenésítettek. 
Eddig 15 kötetben - antológiákban, évkönyvekben - jelentek meg verseim írói álnevemen (Zsefy Zsanett), vagy valós nevemen: Bakkné Szentesi Csilla.
Néhány videó:






Ferenczfi János


További írások: http://www.ferenczfijanos.blogspot.hu/
Bíbor Kata
(Beregszász, 1970. május 20.)

Véletlenek sorozata volt, hogy elkezdtem verseket írni, de mivel a véletlenekben nem hiszek, valahol biztosan meg volt írva. Ahogy az is, hogy 2008-ban rátaláltam a Poetra.
A kezdetektől vallom: "Amit nem bír el a szív, azt ki kell engedni. Szárnyakat adva a szépre, és szárnyakat adva a bent fájón verdesőre egyaránt. Hadd szálljanak, szabadon."
Számomra a versek: egy menedék. Egy olyan hely, ahol magam lehetek, egy saját világban, és a szó szoros értelmében is önmagam.
Egyszer azt mondtam: "nem voltam egyedül, mert írtam", és ez az egyik legjobb dolog, amit az írás által kapok."

Nyomtatásban megjelent verseim: 
  • Poet évkönyvekben 2008., 2009., 2010.
  • Magasztos ihletés 2011.
  • Újjászületés antológia 2011.
  • Poet antológia 2007-2012.
  • Tékozlók és kuporgatók antológia 2013.
  • Száz szerelmes vers 2009., 2010.
  • Aranyceruza Száz rajz és gondolat az emberről 2010.
  • Aranyceruza Rajzok és gondolatok a természetről 2010.
  • pár versem a nyíregyházi napilapban 2014.
  • és egy versem a "Gemencei színek" fotóalbumban 2009.
Vaskó Ági

Maglódon születtem, egy- akkor még -aranyos falucskában, majd egy éves gyermekként Tényőre kerültem. Itt repült el gyermekkorom, ide vágyik vissza kóbor lelkem, hisz az itt eltöltött tizenhat év mélyen a sejtjeimbe ivódott. Gyermekként ontottam a verseket, „Miska bácsi leveles ládája” szorgalmasan válaszolt is rájuk.
Fiatal leányként, a sors vargabetűjével visszakerültem Maglódra, azóta is itt élek. A kis faluból város lett, a leányból asszony és anya, aki mára már nyugdíjas.

A gyermekkori versíró lángolásom harminc évig szunnyadt a mélybe , majd feltört és most épp utat keres. 2009-ben regisztráltam a Poetra, mint csendes szemlélő, majd összeszedtem a bátorságom, és feltettem én is a verseimet. A visszajelzés kedvező volt, ami lendületet adott és most egymásután születnek meg lelkem rezdülései.

Megjelent versem a

2009-es Poet évkönyvben
2010 Száz Szerelmes vers című könyvben és
2011-ben Magasztos ihletés című verses könyvben.

2011.11.24 –én Maglód Városi Könyvtár felkért egy bemutatkozásra.Örömmel tettem eleget a felkérésnek, mert így a versek mellett megismerték képeimet, grafikáimat is.Annak ellenére, hogy előadói és parodista énemet már ismerte a város, ezúttal is nagy sikert arattam velük.
2012-ben a II országos Nyugdíjas KI-Mit-Tud-ón Hévízen, Ezüstéremmel jutalmazták parodizálásomat.
2012-ben Augusztus 20-án a Maglód Városi Önkormányzat  DOMJÁN EDIT DÍJJAL jutalmazta a kulturális életben kifejtett munkámat.A nagy megtiszteltetést még most is alig akarom elhinni.
2013.05.16-án az Édentől Északra Művészeti Csoport
Jobb idők fényére várva - pénz-fődíjas versíró pályázatán - negyedik lettem.
2013.10.27-én az Édentől Északra Művészeti Csoport
Vers-eszenciák - pénz-fődíjas versíró pályázatán
hatodik lettem.
2013.12.hóban a Holnap Magazin kiadásában, a Hólepte történetek című könyvben, két versem jelent meg.

De a legnagyobb öröm számomra a 2013 06.01-én Tényőn történő egy órás bemutatkozásom volt, hisz a képeim, alkotásaim, a paródiáim és az elszavalt verseim kapcsán, az itt élők, jobban megismerhették a hajdani Tényői kisdiákot. Felemelő érzés volt.